SS Ipari Park – Nagytarcsa
Közvetlenül az M0 Caffe és Motel mögötti területen helyezkedik el, több irányból kiépített teherforgalomra is alkalmas aszfalt úttal lesz ellátva.
2018-ban elkezdett frissen parcellázott terület, melynek nagysága: 128.147 m²
Összesen 41 ipari telek került kialakításra kerül sor, melyek befektetési és hasznosítási célokból megvásárolhatóak vagy bérelhetőek.
A Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Szilas-patak völgyében fekvő községet Budapest XVI. és XVII. kerülete, Kistarcsa, és Isaszeg határolja.
A környék már az őskortól lakott terület volt, amit az itt feltárt vas, illetve szkíta leletek is bizonyítanak, de találtak itt 10. századból való magyar köznépi temetőt is. Az első írásos említése 1352-ből származik, a második 1403-ból. A település akkor még Tarcsa néven létezett, majd a 15. század környékén vált ketté. A déli rész Tarcsai Csík lett, amit később Csíktarcsaként emlegettek. Ezzel a névvel először egy 1546-ból származó íráson említik. 1733-tól Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozik. 1819-ben evangélikus templom épült, ami helyén 1931-ben újat emeltek. 1935-ben római katolikus templom is épült.
A 20. század elején kapta a ma is használatos Nagytarcsa nevet. Az első világháború után főleg mezőgazdasággal, azon belül is tejtermeléssel kezdtek foglalkozni a helyiek.
1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megszervezte az ország első bentlakásos paraszt népfőiskoláját, amely 1944-ig működött. Egyik épülete a Falumúzeum.
A Magyar Néphadsereg majd a Magyar Honvédség 1951 és 2001 között helyőrséget tartott fent a városban. A Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred itt, a Zalka Máté Laktanyában alakult meg 1960-ban.