Offset Ipari Park – Budapest
1980 évek elején épült.
Területe: ~57.000 m² közel 16.000 m² felépítményel.
A terület újra lett parkosítva, az iroda, raktár és gyártó csarnokok több funkciós komplex létesítménnyé lettek alakítva és teljesen fel lettel újítva.
Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól – Csömöri út – Szlovák út – Budapesti út (páros oldal) – Körvasút sor – MÁV Körvasút – Rákospalotai határút a főváros határáig
A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A „Rákos mezején” (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patakkereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást.
1902. december 1-jén a kialakult telepek leváltak Csömör településről, és Rákosszentmihály néven önálló nagyközséggé alakultak. A település kialakulását és fejlődését nagymértékben segítette, hogy 1893-tól lóvasúttal, 1911-től pedig HÉV-vonallal kötődött a fővároshoz és ugyanekkor elkezdődik a település villamosítása is.
A községnek igen jelentős volt a sportélete. Volt olyan időszak, amikor egymás mellett párhuzamosan négy egyesület is működött. Több sporttelepe és két strandja is volt.
1926. január 1-ével Árpád- és Anna-telepet saját kérésükre Rákosszentmihálytól Cinkotához csatolták. Nevüket 1935-től belügyminiszteri rendelettel Árpádföldre változtatták. A Szilas-patakon túli homokos, dombos vidék igazi fejlődése azonban csak az 1900-as évek második felében indult el.
Az I. világháborút követően a kisebb építési területeken családi házak épültek, részben Posta-Takarékpénztári befektetéssel vagy kölcsönnel. Az ún. „posta házak” egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa meghatározza az épített környezet képét a 21. században is.
A községnek igen jelentős volt a sportélete. Volt olyan időszak, amikor egymás mellett párhuzamosan négy egyesület is működött. Több sporttelepe és két strandja is volt.
1926. január 1-ével Árpád- és Anna-telepet saját kérésükre Rákosszentmihálytól Cinkotához csatolták. Nevüket 1935-től belügyminiszteri rendelettel Árpádföldre változtatták. A Szilas-patakon túli homokos, dombos vidék igazi fejlődése azonban csak az 1900-as évek második felében indult el.
Az I. világháborút követően a kisebb építési területeken családi házak épültek, részben Posta-Takarékpénztári befektetéssel vagy kölcsönnel. Az ún. „posta házak” egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa meghatározza az épített környezet képét a 21. században is.